Fotósuli 3 - objektívek, 1. rész

A fotózás művészetének elsajátítása, utómunkák a képeken

Fotósuli 3 - objektívek, 1. rész

HozzászólásSzerző: Mystyck » 2012.08.06. 23:01

Mindent az objektívekről, 1. rész


Az előző részben megtárgyaltuk, hogyan tudunk csatlakoztatni a választott DSLR vázunkhoz egy objektívet.

Most, kezdésnek tisztázzuk azt, hogy mi is az objektív?
Röviden: a gép szeme.
Hosszabban: homorú és domború üveglencsékből áll, amelyek úgy helyezkednek el, hogy a fénysugarak végül egy pontban gyűljenek össze. Ahhoz, hogy a kép éles legyen, jó felbontó képességűnek kell lennie, valamint jó kontrasztot kell adnia.
Azt viszont, hogy az obin át, mennyi fény jut az érzékelőre, a foglalatba épített rekesz nagysága határozza meg.
Jöjjön egy kép a rekeszekről.
Kép


A maximális élesség helyét az obi élességállító gyűrűjével, vagy autofókuszos gép önállóan állítja be.
Azt is az obi határozza meg, hogy az adott látványból „mennyi fér bele” a képbe (=látószög).
Nézzünk egy képet, hogy milyen is egy obi belső felépítése. Természetesen ez típusonként más és más.
KépKép



Akkor jöjjön rögtön egy kis matek, kiszámoljuk az obink ekvivalens értékeit:
Az ekvivalens érték azaz érték, amit akkor kapnánk, ha egy kisfilmes gépen használnánk. Azért ez a „mérce”, mert anno ez volt a filmes fotózás csúcsa.
Az obi látószögének meghatározásához ismernünk kell a váz CCD-jének méretét is. Fizikai értéknek nevezzük azt, ami az obira van írva. Ha a gépünk APS-C rendszerű érzékelővel van ellátva, ezt kell megszorozni általában 1.5x-el. Ezzel kapjuk az ekvivalens (ekv) értéket. pl. egy 24-80 mm-es obi Nikon vázon 36-120 ekv mm-esként használható. Pár adat: Canon:1-1.3-1.6x, Nikon: ált. 1.5x, Samsung, Pentax, Fuji, Sony: 1.5x, Olympus, Panasonic: 2x. Minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb a szorzó.
Nézzünk is egy képet az egyes obik látószögéről.
Kép


Az objektíveket alapból 2 csoportba sorolhatjuk be:
Ezek gyújtótávolságuk szerint a fix illetve a zoom (vagy vario-) obik. Zoomot vagy fixet vegyek?

FIX

Súly
Mivel egyszerűbb konstrukción alapulnak, méretük és súlyuk ennél fogva kisebb. Ez persze nem igaz akkor, ha egy profi, nagy fényerejű pl f2, obiról van szó. Ennek ellenére, ha több példánnyal próbálunk egy zoomot helyettesíteni, meggyűlhet a bajunk pl a szállításnál.

Ár
Az előzőekből gondolhatjuk, hogy az áruk is kevesebb. Ez igaz is. Viszont a profiknak szánt, extra fényérzékenyekről ez már nem mondható el. Sőt, ha mondjuk nem tudjuk, hogy tájfotósok, vagy portréfotósok szeretnénk lenni, kettő ára is simán túlhaladja egy zoomét.

Képminőség
Na itt már lehet kezdeni a vitát. Régi (vagy inkább sznob?) felfogás volt, hogy a fix obik minősége jobb, mint egy zoomé. Ez évtizedekkel ezelőtt igaz is volt. A modern, számítógéppel konstruált zoomok viszont simán felveszik a versenyt a fixekkel. Viszont ha pl ha a szakmánk divatfotós, mindenképpen egy fix obi lesz a legjobb társunk a munkában, nem egy zoom.

Rugalmasság
A legnagyobb fényereje akár f2 vagy f1,4 is lehet, ami hosszabb expozíciós időt tesz lehetővé, a mai, akár ISO 400-as értékű gépek esetén ez viszont már nem annyira fontos.
A nevében is benne van, hogy fix. Tehát nem tudjuk a fókusztávolságot variálni, ha „zoomolni” szeretnénk, közelebb kell sétálnunk az alanyhoz, ami ugye nem mindig lehetséges...

Plusz
Míg a zoom obik hajlamosak ellustítani, addig a fix obik arra ösztönöznek, hogy új nézőpontokat keressünk. Ha tehát elsősorban egy témára specializálódtunk, akkor valószínűleg nincs szükségünk a zoom objektív által kínált rugalmasságra, a jobb képminőség pedig már csak ráadás.

Összefoglalva: van az a szint, ahol még kötelezőek, mert ott tényleg jobbak. Ezek viszont nagyok, nehezek, egy dologra specializáltak és drágák. Hagyjuk meg a gazdagoknak és profiknak.



ZOOM

Súly
A bennük lévő anyagok ugyan azok, ezáltal súlyuk nem feltétlenül nagyobb, viszont a változtatható fókusztávolságot azzal érik el, hogy a lencsetagok közti távolságot változtatják, ezáltal méretük viszont mindenképpen nagyobb.

Ár
Rövidtávon mondhatjuk, hogy drágább, viszont kihasználhatóságuk miatt hamar rádöbbenünk, hogy mégsem annyira azok.

Képminőség
A korai zoomobik nem ütötték meg a profik mércéjét, ezért terjedt el a rossz hírük.
Egy profi lehet, hogy első pillantásra különbséget lát, illetve ha a falunkat szeretnénk kitapétázni egy tájfotónkkal, akkor ekkora nagyításban már mindenki különbséget lát.

Rugalmasság
Általában a legnagyobb rekesznyílás (fényerő) 4,5 vagy 5,6, ami bizonyos helyzetekben kevés lehet.
Amíg a fix obikkal megáldott fotós obit cserél, amint új téma tűnik fel, addig a zoom obis társa már árkon-bokron túl jár... és közben még a szenzorját sem koszolja… Bár pont ezt hozzák fel hátránynak is. Elkényelmesít, nem ösztönöz újdonságok kitalálására. Bár vannak akik így is rajonganak a kúszás-mászásért :D

Plusz
Hangsúlyozni akarom, hogy a rosszabb képminőség csúnyán hangzik, de nem kell semmi rosszra gondolni. Mindenképpen kényelmesek és változatosak.

Összefoglalva: ez az, ami az átlag embernek való. Ezek azok, amelyekből egy igazán jó kis szett gerincét kialakíthatjuk. A szettekről még később lesz szó. Egyik sem tökéletes, mégis egyre többet veszik őket. Népszerűségük pedig teljesen indokolt.




Nézzük is kicsit részletesebben, mi is maga az a dolog, hogy zoom:
A szabad szemmel látott látószögnél nagyobb látószögű obikat hívjuk nagylátószögű (W, wide) obiknak, a ráközelítő jellegűeket pedig telének (T, tele).
„Rázoomolás” alatt pedig azt értjük, amikor az obi zoom-tubusát elfogatva a nagylátószögből átmegyünk tele állásba. pl. a 3x-os zoom ugyebár gyengébb, mint a 10x-es, szóval minél nagyobb, annál jobb!
A nagyzoomok sokkal rugalmasabb, mivel a széles tértől, egészen az erős ráközelítésik képesek a képkivágásra.
A mértékén kívül még az is fontos, hogy honnan kezdve, meddig tart. Ez azért fontos, mert a normál, szabad szemmel látott látószög 50 mm-es obinak felel meg.
A gyújtótávolság növelésével viszont a fényerő, azaz a beállítható legnagyobb rekesznyílás is csökken.
Vannak obik, amik mindkettőt átfogják (tele és nagylátószög), de általában ezeknek a minősége a két végpontban eléggé kifogásolható, ezért általában külön obikkal szokás megoldani a szélsőségeket.





Az obikat 5 nagy csoportba szokás besorolni:

1. ultra- vagy szuper nagylátószögű (6-20mm)
Hihetetlenül nagy mélységélesség jellemzi, ami nagyobb térhatást eredményez. Jellegzetes optikai torzítást, ún. hordó vagy gömb torzítást produkál. A horizont is lefelé görbül. Részleteket csak nagyon közelről lehet megörökíteni és minden más nagyon aprónak fog tűnni mellette. A kép szélén a tárgyak megnyúlnak. A teljesen kör alakúra torzító verziója a halszem optika, amiről majd később lesz szó.

2. nagylátószögű (24-35mm)
A leggyakrabban használt látószögek közé tartozik.
Sok részlet fér bele egyszerre, például épületek vagy embercsoport esetén. Minden, ami közel van, nagynak fog hatni, minden, ami a háttérben van, pedig kisebbnek. Az adott témából nagyobb darabot rajzol, hasznos, ha nem tudunk elég messze menni a témától. Gyakori kép a magazinokban, hogy a téma elöl, középen és hátul is ott van, pl végtelenbe nyúló virágos domboldal. Kerüljük a gép felfelé, illetve lefelé döntését, mert oda lesznek a párhuzamosok, pl magas épületek esetén összetartóvá válnak a vonalak.


3. standard, vagy alapzoom (35-70mm)
Közel áll az emberi szem látószögéhez (45°), ugyan olyan képkivágást ad. Lenézik, hogy kevés, pedig akad profi, aki csak egy ilyennel is képes volt befutni. Sokkal több rejlik benne. Sokkal természetesebb képeket ad, nem torzít észrevehetően, kiváló minőséget produkál még fényszegény környezetben is.

4. tele (70-200mm)
Felnagyítják a távolabbi részleteket, szűk képkivágásukkal pedig „összenyomják” a látványt. Portrék, tájképek esetén érdekes hatást kelt, mivel az egymástól nagyobb távolságra lévő elemeket, szinte egy szintbe hozza, egy síkba tömöríti. Mélységélességi tartományuk meglehetősen szűk, ez főleg nagy rekesznílással portrékhoz jó, kiemeli a témát miközben elhomályosítja a hátteret. Ezzel könnyen elhagyhatjuk a figyelmet elterelő, zavaró részleteket, a fő témára irányítva a szemlélő figyelmét. Könnyen készíthetünk a géptől távoli témáról az egész képmezőt kitöltő felvételt.

5. szuper tele (>300mm)
A profi természet és sportfotósok játékai (az a sok nagy fekete-fehér „ágyú” Londonban, az olimpiai stadionokban :) ) Nem is kicsit drágák. Nagyok és nehezek és állványt igényelnek.



Nézzünk is akkor pár különleges obit:

1. tükörobi
Olcsó, könnyű és kicsi. Még 500mm-nél is hosszú gyújtótávolságú. A benne lévő tükrök „összehajtogatják” a fény útját, ezért lehet rövid a foglalat, mert hiányzik sok nehéz optikai elem. Nem vehetik fel a versenyt a hagyományosokkal. Az életlen tartományokban található csúcsfények nem foltban mosódnak el, hanem gyűrű alakban. Hátrányuk a kis kezdő fényerő, akár f8-11.

2. makro
Sok zoomobiban van „makro felirat”, de ez csak csekély közelfényképezést tesz lehetővé (csekély = egy normál obinál lesz pók a hálójában, egy makro obinál lesz sok póklábszőr a képen :D ). Többségével már a 0,5x-ös leképezés (nagyítás) is lehetséges, de képesnek kell lenniük az életnagyságú leképezésre is. Kiváló minőségben képezi le a közeli témákat, de máskülönben is jól működik.

3. halszem (fisheye)
Ultraszéles (180° vagy annál nagyobb) nagylátószögű obik. Két típusa van. A teljes képmezőt kirajzolja, e miatt meggörbülnek a vonalak vagy kifelé hajlanak (négyszögletes kép). Ideális kis, szűk helyekhez pl pilótafülke. Emeli a művészi hatást. Kör alakban is le tudja képezni a látványt a cirkuláris halszemobi (1.) (körkép). Ez a típus tudományos célra lett eredetileg kifejlesztve és nagyon drága. A diagonális halszemobi a kör alakú képet nagyobb átmérővel rajzolja ki, ezzel kitöltve az egész képmezőt, ezzel négyszögletes képet adva. A vonaltorzítás ennél (2.) típusnál már korrigálva lett, így természetesebb hatású képet kapunk.

4. perspektíva korrigált (PC, Tilt/Shift)
Már volt szó arról a torzításról, amikor a gépet fel vagy le döntjük és pl a függőleges vonalak összetartanak. Az Ilyen helyzetek kivédésére szolgálnak. A PC (pl Nikon) jelzésű obik, itt a lencserendszer a film síkjával párhuzamosan eltolható. A Tilt/Shift (Canon) még ennél is többet tud. Az élesség sík elbillentésével ferde síkra is tudnak élességet állítani. Általában tárgy (pl ékszer) épület és tájak fotózásához használják.

5. lágy rajzolatú (softfocus)
Erre is van obi, de előtétlencsével nyilván kényelmesebb. Éles kép esetén a kontúrok határozott vonalként jelennek meg. Az életlenség jellemzője, hogy a kontúrok folyamatos tónusátmenetként jelennek meg, tehát éles vonal nélkül. A lágy rajzolatnál van éles vonal, de körülötte fényszóródás mossa el. Különleges, lírai hatást kelt. Nagyobb gyártók készítenek ilyeneket. Az életlenség mértéket egy gyűrűvel állíthatjuk be.




Na jöhet is a kérdés, hogy mi van, ha én mindezt akarom, de nem szakadt rám a Nemzeti Bank. Itt jönnek a képbe a különböző konverterek, extenderek, előtétek, kihuzatok, stb., ami megint egy szép hosszú szösszenet lesz…
Ezek a kiegészítők fixek esetén kifizetődőbbek, de zoomoknál is megérik.



Ez eddig szép és jó, de még mindig ott a kérdés: hogyan válasszam ki magamnak a tökéleteset? Hisz a választék óriási, eligazodni pedig nem könnyű. Nézzünk meg pár szempontot, amiket vásárlásnál mindenképpen figyelembe kell venni: téma, előhívás, gépváz.

A téma, a látószöget határozza meg, ez a legfontosabb:

1. átlagos
Alap kitobik. Fényerejük általában 3,5-5,6 közt állítható, ezeket hívjuk alapzoomnak is. A kicsit drágább kitek 24-28 mm nagylátószögtől 130-30 mm teléig terjedhetnek.
A nagy zoomátfogásuk előnye a kis súly, sok téma.

2. táj, épület, riport (statikus)
Erősebb nagylátószöget igényel. 28 mm (75°) az ideális, 35 mm és e fölött már trükkös. Sokat láthatunk szűk helyeken is, illetve totálképeknél. Ez megnövelt térhatással is jár.

3. személyfényképezés
Rövid tele pl. 100-200 mm a legjobb a célra. A torzítások elkerülése érdekében távolabb kell mennünk a modelltől, azért a képkivágást hosszabb gyújtótávolsággal tudjuk beállítani. Ez fix obiból olcsóbb, de sokkal kevésbé sokoldalú.

4. állatok (kicsi és messze van), akció (riport, sport, paparazzi)
Erős tele pl. 500-1000 mm kell. Nagy, drága, nehéz, és még állvány is kell.

5. állatok (picike és közeli)
Makro obi. Nagy gyújtótávolsággal tudunk kicsit messzebbről. Általában 1:1 leképezésű (akkora lesz a képkivágás, mint a szenzor).


A másik dolog, ami még nagy kérdés, vásárlás előtt, hogy mekkora fényben fogunk majd dolgozni?

1. szabad, derült, borult…
Szokásos helyzetek, szokásos fényerejű obik és kompaktok is simán elbánnak vele (max növelni kell az ISO-t).

2. belső tér, kevés fény
Az átlag obik f4,5-6-os felső értéke itt kevés lesz, de a képstabilizátor sokat segít.

3. színház, sport, koncert…
Fix 50mm f1,4 vagy 100mm f2 lesz az ideális.

Konklúzió: minél érzékenyebb, annál nagyobb, annál drágább, tehát figyelni kell az f utáni számot!

Kitzoomnak, vagy kitobiknak a géphez gyakran mellékelt, ált 18-55 mm alap vagy 55-200 mm teléket hívjuk.

A következő a várt képminőség, milyen méretekben szeretnénk viszontlátni műveinket?
Sok tulajdonsága van egy obinak, ami ezt befolyásolni tudja. Köztük az élesség állítása, a geometriai torzítás, a vignettálás és a kromatikus aberráció. Ezek olyan dolgok, amikről később még szó lesz, de az átlag felhasználónak erről nem kell tudni. Tájékozódni amúgy internetről és szaklapokból tudunk. Hivatalos magyar tesztoldal a fotovilag.hu.

A következő fontos dolog még magának az obinak is a minősége.
Megéri márka-hűnek lenni. Megéri ragaszkodni egy bevált, neves, tapasztalt céghez. Ez egy drága hobbi. És csak ismételni tudom magam: olcsó húsnak híg a leve. Iszonytatóan sok a bóvli a piacon, ezt nem tudom szebben fogalmazni.

Fontos még a képstabilizátor.
Ez nem közvetlenül szól bele képünk minőségébe, de sok helyzetet könnyíthet meg vagy akár meg is mentheti. Ezeket a drágább, minimum középkategóriás obikba teszik a gyártók.

Meghatározó még a zoomteljesítmény.
Kivételesen negatív előjellel. Mivel egy 18-200mm-es gyengébb minőséget ad, mint egy 18-55-ös. Kompromisszumot kell kötni. Amúgy ebből adódik, az is, hogy a fixek jobb minőséget adnak.

Pár tanács még vásárláshoz:
Érdemes a vázzal egy időben megjelent vagy annál újabb verziójú obik közül választani, mivel a cég ezekhez a gépekhez fejlesztette ki őket.
Itt jönnek szóba az idegen gyártók (Sigma, Tamron, Tokina…). Lehet, hogy ugyan az az obi egy Canon vázon jól teljesít, egy Nikonon viszont nem. Emiatt is annyira fontos a próbakör. Ezek a különbségek a szoftveres feldolgozás miatt alakulnak ki, mivel ezek is nagymértékben befolyásolják képünk létrejöttét.
A magasabb ár, és az extra tudás a legtöbb esetben megelőzi az olcsóbb, egyszerűbb példányokat. De egyáltalán nem minden esetben!!!



Korábban említettem az obi szetteket. Külföldön népszerű, hogy a váz mellé alapból min. 1, de akár 2-3 obit is mellékelnek. Ez ár szempontjából nagyon megéri, sokat spórolhatunk. Ez nálunk valamiért annyira nem menő, én legalábbis úgy vettem észre, hogy a haza boltok nem kaptak még rá sajnos.
Mindenesetre mi most állítsunk össze 2 szettet egy alap DSLR géphez.
Először egy amatőr szettet:
1. kezdésnek egy alapzoom fog kelleni.
Ideális lehet egy 18-55 mm-es, vagy egy 28-85 mm-es széles és normál látószögű, kicsi telével. Esetleg egy 18-125 mm-es, még több témát jelentő obi.
2. kell egy telezoom is.
70-200mm vagy 70-300mm formájában.
Egy hobbifotós egy idő után viszont nem fog itt megállni. Ekkor kiegészíthetjük ezt egy makro obival a közeli témákhoz, egy 10-12 mm-ről induló (pl. 12-24mm-es) nagylátószögű az épületekhez és egy nagyobb tele és telekonverter a tájfotózáshoz. Máris kész a második, egyben profi szettünk!



A második részben szó lesz még: speciális célú megoldásokról, digitális célú obikról, részletesebben a CCD-vel való kapcsolatról, aberrációkról, torzításokról, röviden a perspektíváról és a kompozíciókról és mindenféle modern fejlesztésről, amik emelik az obik színvonalát.


Az összes kép forrása a gugli képkeresője.




Örülök, hogy benéztél! Visszavárlak :D
Itthon: Tatjana Marscha Arlene, Alexis Garrett M. Blake, Sébastien
Babablog
DevArt
Avatar
Mystyck
 
Hozzászólások: 233
Csatlakozott: 2010.01.28. 18:45
Tartózkodási hely: Szigetszentmiklós

Vissza: Fotó tanácsadás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron