Novella: A Harlekin

szobrászat, írás, divattervezés, tanácsadás stb.

Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Miyoko » 2009.11.07. 00:23

Hááát... Próbálkozok én írni. :D És, erre azt mondták, hogy jó lett, meg félig-meddig BJD ihlette... Ergo, gondoltam megmutogatom itt is. ^///^
Kíváncsi vagyok nektek hogy tetszik, ne kíméljetek. ^^;


A Harlekin

Gyönyörű, öreg porcelánbaba volt. Senki nem tudta, hogy került a házba, egyszer csak ott volt a padláson. Gyermekarcán huncut mosoly bujkált, ragyogó fekete üvegszemei követtek minden lépést.
Jó ideig felé sem néztek. Ugyan kit érdekel egy haszontalan baba? Ott ült egyedül a magányos sötétségben, az időtől elrongyosodott ruhácskákban és várt. Teltek az évek, már a festék is kopott az arcáról, de egyik nap végre eljött az ő ideje.
Szőke kislány lépett be a padlás ajtaján, talán tíz éves lehetett. Áhítatos tekintettel nézett körbe, a sok régi kacat és elfelejtett drágaság között. Végül pillantása megállapodott a babán. Lassú léptekkel indult meg felé, és ragyogó mosollyal fogta a kezébe a törékeny kis testet.
- Levihetem őt, mama? – kérdezte az édesanyját. Az asszony csak bólintott, és a kis szőke már szaladt is lefelé, megfeledkezve a többi titkos kincsről.
- Olyan szép! Kár, hogy olyan kis piszkos szegény – a kislány összeráncolta a szemét. - Miért sír, mama?
- Azért Marie, mert harlekin, szomorú bohóc.
- Nem is szomorú, hiszen mosolyog! – mosolygott Marie is, és a kis harlekin hideg porcelántestét melegség járta át. – Louis lesz a neve. És ha Blanche kéri, őt nem fogom odaadni, ő csak az enyém lesz!
Csak az övé, senki másé! Louis nem is vágyott másra.

Teltek az évek, és Marie-ból kész kis hölgy lett tizennégy éves korára. Iskolába járt, rajzolni és zongorázni tanult, de minden nap szakított időt arra, hogy Louis-val foglalkozzon. Új ruhákat varrt neki, kijavította a kopott festéseket, elmondta minden gondolatát: mire vágyik, mi nyomasztja, mi történt vele aznap. Louis pedig csak figyelt, és boldog volt, hogy van valaki, akinek örömet okoz. Volt célja a létezésének. Többé nem ő volt a rongyos porcelánbaba a padláson, hanem ő volt Marie Louis-ja. Ragyogó üvegszemei megteltek élettel, hideg porcelánteste felmelegedett Marie érintése nyomán. A törékeny testben a törékeny kis lélek repesett az örömtől, valahányszor újra láthatta gazdáját, és bár szólni nem tudott a lányhoz, tudta, hogy az érti minden gondolatát.

Elmúlt egy nyár, majd még egy, és még ki tudja, hány. Marie arany fürtjei pedig lassan hófehér gyémánt szállakká változtak. Az ékszereket az éjjeliszekrényen gyógyszerek váltották fel és a régi zongora helyén egy lélektelen fekete szintetizátor állt – Marie fia hozta egy karácsonyra. Louis azonban nem változott, ugyanúgy ült a helyén, a polc sarkán, mint annyi éven át, ajkán édes mosoly bujkált, ragyogó szeme figyelt, és nem múlt el úgy nap, hogy Marie ne beszélt volna hozzá.
- Látod, kicsi bohócom, micsoda vénasszony lett belőlem – mondta egyik nap, mikor épp egy kis ingecskét varrt remegő kezekkel. - Milyen jó neked, örök gyerek vagy, nem tudod, milyen a reumás térd. Te sosem fogsz meghalni, drága Louis, örökké ilyen gyönyörű maradsz.
Pedig meghalnék veled.

Egyik este Marie csókot adott Louis porcelánarcára, lefeküdt aludni és többé nem nyitotta ki újra a szemét. Kedves arcú drága nagymama, mosollyal az arcán, még holtában is szép volt.
Rokonok jöttek, ismerősök, barátok, Marie gyerekei és az ő gyerekeik, és mindegyikük hullatott pár könnycseppet a drága nagymamáért. Azt azonban nem is sejtette senki, hogy fent a szobában, a polc sarkán, a hűvös, kicsi porcelántest legmélyén a törékeny lélek majd összeroppan a fájdalomtól.
A gyászolók elmentek, a ház kiürült, csak a kis harlekin marad egyedül a szomorú sötétségben. Ott ült, magányosan, és sírt volna, ha tud, de üvegszemei nem ismerték a könnyeket.

Idegenek jöttek, összepakolták a bútorokat, kitakarították a házat. A ruhákat és kis csecsebecséket ládákba rámolták és felvitték a padlásra. A sötét, komor padlásra, ahol Louis annyi szomorú évet töltött. És most újra ez várt rá: a molyrágta ruhák és korhadó fabútorok társasága.
Egy pillanat műve volt az egész: egy hirtelen mozdulat, és a törékeny kis test máris darabokra hullott a kemény padlón. A törzse kettétört, a feje beszakadt, apró kezéből csak szilánkok maradtak. Egyedül az arca maradt ép: a ragyogó üvegszemek, a mosolygó száj… és a fekete könnycsepp, ami az egyetlen igaz dolog volt a maszkon.
Nem dobták ki. A padlásra került a többi lom közé, és ahogy a láda fedele lezárult az utolsó dolog, amire még gondolni tudott, hogy talán jön majd egy Marie, aki mosolyogva öleli magához és meggyógyítja összetört lelkét.
Aztán a kis harlekin magára maradt a sötétben. Nem voltak emlékek, se fájdalom, csak a szomorú sötétség, a hideg porcelánarc és a ragyogó üvegszemek, amik többé nem láttak semmit…

„Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.”

~Ady Endre~
"Csak a lehetetlen képes a lehetetlenre."
Itthon: Damien |Luts KDF Bory|, Momo |Dika Masu - buksi|
Majd egyszer: Oberon |Luts SDF Abadon| Tooru |Musedoll Re-che|,
Avatar
Miyoko
 
Hozzászólások: 566
Csatlakozott: 2009.08.16. 13:25
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: moniee » 2009.11.07. 00:48

Müüüüüüüüüüüüüüüjjjj...most mennem kell lefeküdni (holnap Debrecenbe megyek hajaj) de ez....maóóóó tudd hogy nagyon nagy hatással volt rám... ;_____;
Kép
f l i c k r|||m o n i e e . n e t
Itthon: Tatiana (Iplehouse Tatiana), Evolet (moniee Evolet)
Eszter Johanna Blanche Prudence(Napi Epona)
Avatar
moniee
 
Hozzászólások: 2013
Csatlakozott: 2008.10.05. 15:39

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Nishi » 2009.11.07. 11:58

Én majdnem sírtam O_O Olyan szomorú volt, de olyan szép is ez a történet, nekem nagyon tetszett o.o Nem is tudom, mit írhatnék most, egyszerűen úgy tökéletes, ahogy van. :love:
Ji-woon (DIM) ° Élisande (DollAdore)° Virlomi (Flower Junior) ° Ender (Souldoll) ° Peregrine (Unoa)
Avatar
Nishi
 
Hozzászólások: 1536
Csatlakozott: 2009.09.06. 14:34
Tartózkodási hely: Old Home

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Amy » 2009.11.07. 13:04

ÓÓÓ! Ez gyönyörű és nagyon szomorú. Vajon mi lesz az én kis Amenámmal, ha megöregszem...
Nagyon szép történet, köszönöm az élményt, és írj még! :)
Avatar
Amy
 
Hozzászólások: 33
Csatlakozott: 2009.08.03. 12:18
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Reisuto » 2009.11.07. 18:16

Összeszorult a torkom, könnyek szöktek a szemembe, a szívem megremegett a fájdalomtól. Egyszerű szavak, élesen vágnak. Egyszerű történet, és a szavaid nyomán megelevenedik, eleven, élő, lüktető, keserédes fájdalom lesz. Nagyon köszönöm.
Avatar
Reisuto
 
Hozzászólások: 426
Csatlakozott: 2009.07.13. 19:58
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Miyoko » 2009.11.07. 18:38

Nyűűű... Ilyen szépeket senkisenem mondott rá.
Annyira jól esik, köszönöm szépen!
"Csak a lehetetlen képes a lehetetlenre."
Itthon: Damien |Luts KDF Bory|, Momo |Dika Masu - buksi|
Majd egyszer: Oberon |Luts SDF Abadon| Tooru |Musedoll Re-che|,
Avatar
Miyoko
 
Hozzászólások: 566
Csatlakozott: 2009.08.16. 13:25
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Freyja » 2009.11.10. 06:51

Nagyon megható történet, köszi hogy megosztottad velünk. :)
Freyja
 
Hozzászólások: 1103
Csatlakozott: 2008.10.11. 14:52

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Chid » 2009.11.10. 13:51

Olyan szomorú..még egy könnycseppecskét is találtam az arcomon :'( . Szép történetecske.
Itthon: Alisha (Luts KDF ANI),
Edward (By me ^^)
Zep (Felix Dolls Brownie Zeppelin)
Avatar
Chid
 
Hozzászólások: 249
Csatlakozott: 2009.08.25. 20:09
Tartózkodási hely: Bp

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: NiuKy+ » 2009.11.10. 14:01

awww hihetetlenül magávalragadó a hangulata! Gyönyörű történet!
Ha van még ilyen a tarsolyodban, osszad meg velünk kérlek :3
Kép

Amy . Terra . David . Vera . Ean . Berni . Ren . Zoi . Sigalit . Bertrand . Damian . Masato .
tervben: Fion
Avatar
NiuKy+
 
Hozzászólások: 3478
Csatlakozott: 2009.06.15. 19:12
Tartózkodási hely: Gödöllő

Re: Novella: A Harlekin

HozzászólásSzerző: Miyoko » 2009.11.10. 16:19

Jaaaj, nagyon örülök, hogy tetszik! x3
Egyenlőre nincsenek többen... de majd lesznek. xD És akkor, ha szeretnétek, majd felteszem azokat is. :3
"Csak a lehetetlen képes a lehetetlenre."
Itthon: Damien |Luts KDF Bory|, Momo |Dika Masu - buksi|
Majd egyszer: Oberon |Luts SDF Abadon| Tooru |Musedoll Re-che|,
Avatar
Miyoko
 
Hozzászólások: 566
Csatlakozott: 2009.08.16. 13:25
Tartózkodási hely: Budapest

Következő

Vissza: Egyéb Kreatív Munkák

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron